Vadászat, Vadász, Löszer, Fegyver, Golyós, Sörétes, Puska,



	2010. augusztus 1. vasárnap, Boglárka napja van.

k a t e g o r i a p a n e l

h i r d e t é s

Ügyvédi segítség, vadászati ügyekben szakembertől!

Ár

[ Hirek-Érdekességek ]

A sörétes töltény leírása
Az apróvad vadászatához sörétes töltényt használunk, mivel e va gyors mozgása terített lövést tesz szükségessé. Meg kell tehát is merkednünk a sörétes tölténnyel is.
A sörétes töltény leírása A nálunk ma általánosan használt sörétes töltény kívülről nézve fémkupakos papír-, újabban műanyag hüvelyből áll. A fémkupak fenekének közepébe helyezett csappantyú kívülről is látszik, tehát a töltény központos gyújtású. A töltény fémkupakos vége fixen, míg az ezzel ellentétes vége oldhatóan van lezárva. A töltény belsejében, a fémkupak felőli alsó végén helyezik el a lőport. A lőpor fölött található a tömítő fojtás, a fojtás fölött a sörétszemek helyezkednek el. A sörétszemeket a zárólap fedi, ennek a kiesését és a sörétszemek kihullását a hüvelyfal felső szélének behajtása, az ún. peremezés akadályozza meg. A töltény kupakján feltüntetik a kalibert, a gyártó céget, esetleg országot is. A hüvelyre a gyártó céget, a töltény típusát, a sörétnagyságot és a hüvelyhosszúságot írják fel, ha az utóbbi - a nálunk használt három kaliber esetén - nagyobb 65 mm-nél. A záró lapon a sörétnagyságot tüntetik fel a szokásos számozással és mm-ben. Átlátszó fedőlap használata esetén ez utóbbit mellőzhetik, mivel a sörét nagysága látható. A töltényeket a használatban levő puskák kaliberének megfelelő - nálunk tehát 12, 16 és 20-as - kaliberben készítik. A különböző kaliberű sörétes vadásztöltények méreteit nemzetközi egyezmény szabályozza, méretezésük világszerte egységes. A megadott kaliberű töltények, pontosabban azok hüvelyei, nálunk 65 és 70 mm-es hosszúságban készülnek. Külföldön újabban készítenek 67,5 mm hosszúságú hüvelyeket is. A kész töltény a peremezés folytán 5-6 nm-rel megrövidül, és eredeti hosszát csak a lövés pillanatában nyeri ismét vissza a töltényűrben. Hüvely A klasszikusnak mondható sörétes vadásztöltény hüvelye réz-, illetve fémkupakból és papírból készül. Készülhet azonban teljes egészében rézből, alumíniumból vagy műanyagból, de fémkupakból, és műanyagból is. A papírhüvelyt kiváló minőségű, többszörös rétegeződésű enyvezett papírból állítják elő. A papírhüvely az erősség és a peremezhetőség szempontjából egyaránt kiválóan megfelel a célnak. A fémhüvelyt, bár megfelel a követelményeknek, drágasága miatt ma már inkább csak ott használják, ahol a hüvelyeket házilag ismételten újratöltik. A fémhüvelynek egyetlen hátránya van: fala vékonyabb a papírhüvely falánál, így a bele illő fojtás vastagabb a szokásosnál, ezért főleg kilőtt puskák esetén alkalmazható előnyösen. A műanyag hüvelyek egyre nagyobb mértékben terjednek, megfelelnek a követelményeknek, noha nagy hátrányuk, hogy tartósan szennyezik a környezetet. A töltényhüvely hátulsó végét rézből vagy fémötvözetből készült kupak fedi kívülről, töltényperemmé kiképzett széllel. Feladata, hogy megakadályozza a töltényűrbe való becsúszást, de ebbe akad bele a puska kinyitásakor a hüvelykiemelő is. A fémkupak lapos részének közepén található a csappantyú, vagy ahogy köznapi nyelven mondják, a gyutacs befogadására szolgáló fészek. Ezt úgy alakították ki, hogy a csappantyú behelyezésekor pereménél fogva fennakadjon, ne csússzon beljebb a kelleténél. A helyesen behelyezett csappantyú külső felülete a kupak külső felületével van egy síkban. A hagyományos papírhüvely alsó, a lőpor befogadására szolgáló része meg van erősítve oldalról papír- és vasbetét-alulról pedig vasfenékkel és papírmasé dugóval. A műanyag hüvelyekből az oldalbetét néha hiányzik. Csappantyú A csappantyú a töltény alkatrésze, hatóanyaga az ütőszeg ütése következtében meggyullad, és lángra lobbantja a lőport. A csappantyúk nyitott és zárt rendszerben készülnek. A zárt vagy Gevelot rendszerű csappantyút gázbiztosnak is nevezik, mivel a töltény vége felé néző része egy darabból áll, és így a lőporgázok útját hátrafelé biztosan elzárja. A Gevelot csappantyú a peremes töltény alakú külső hüvelyből, a gyúelegyét tartalmazó belső kupakból és az üllőből áll. A gyúelegyes belső kupak fenékkel lefelé, a külső hüvely aljára kerül, majd ráhelyezik az üllőt. Az üllő alsó széle ráfekszik a kupak felső szélére, ez tartja távol az üllőt a gyúelegytől. A külső hüvely peremezése megakadályozza az üllő kiesését. A nyitott rendszerű csappantyú - kívülről is jól láthatóan - két részből áll: a gyutacsharangból és a gyúelegyes kupakból. A gyutacsharang a külső hüvely szerepét tölti be, nyitott vége azonban hátrafelé és nem a lőpor felé néz, ezért 2-3 gyújtólyukat alakítanak ki rajta. A harang közepe az üllő szerepét is betölti. A harangba a gyúelegyes kupakot kívülről préselik be. A gyúelegyét mindkét rendszerű csappantyúnál lakkozott papír fedi, így csaknem korlátlan ideig hatékony marad, még kedvezőtlen időjárási viszonyok között is. A gyúelegy ütődésre, súrlódásra rendkívül érzékeny vegyület. Az ütődés vagy súrlódás következtében keletkező hő hatására meggyullad, és szúró lánggal elég. A gyúelegyek összetétele az előállító gyárak receptjei és rendeltetésük szerint változik, hatásuk sem teljesen egyforma. Ha nem tartalmaznak durranóhiganyt vagy kénvegyületet, „rozsdamentes" gyúelegyről, illetve csappantyúról beszélünk, mivel ez nem támadja meg a puska csövének az anyagát. Ezt a tényt általában különböző védett nevekkel a csappantyún is feltüntetik. Lőpor A ma gyártott sörétes vadásztöltényekhez kizárólag gyér füstű nitro-cellulóz vadászlőport használnak. Ez lényegében adalék anyagokkal kevert, energiában gazdag nitrát vegyület. Füst nélküli lőpornak is nevezik, mivel elégésekor alig fejleszt füstöt. A füst nélküli vadászlőpor egyforma alakú és nagyságú szemcsékből áll. A nitro-cellulóz por kémiai összetételétől, a szemcsék alakjától és a szemcsék felületének nagyságától függő sebességgel ég a szabadban. Az égés az egyes lőporszemcséken párhuzamos rétegekben zajlik le, és végigszalad valamennyi meggyújtott szemcsén. A füst nélküli vadászlőpor rendkívül egyenletes teljesítményt nyújt. Érdekességként megemlítjük, hogy pl. a magyar Rex lőpornak az ajánlott adagja ma is ugyanaz, mint ami 40 évvel ezelőtt volt. Mivel az égési sebesség - a kémiai összetételen túlmenően - az összes felület nagyságától is függ, a gyárak igyekeznek a felületnagyságot a szemcsealak változtatásával növelni. Ezt a célt a sörétes vadászlőpor esetén a vékony, lapos, kerek szemcsék kialakításával érik el. így alakulnak ki a különböző égési sebességű vadászlőporok. Emiatt olyan érzékenyek a füst nélküli lőporok a gyújtásra. Minden lőpor a jellegének megfelelő gyújtással működik a legjobban és legtökéletesebben. A sörétes vadásztöltények optimális teljesítményéhez szükséges lőportöltetet az előállító gyárak kísérletekkel és mérésekkel határozzák meg. Az alkalmazott, illetve ajánlott töltet némileg változhat a töltény rendeltetése (vadászat, sportlövészet stb.), típusa, az időjárás és a sörét nagysága szerint is. Az előállító gyár által megadott adagokhoz ajánlatos ragaszkodni, mivel azok nemcsak a töltény optimális teljesítményét teszik lehetővé, hanem a puska élettartamára is kedvezően hatnak. Tömítő fojtás A tömítő fojtás a lőpor fölött található a töltényben. Papírhüvely esetén annak papír-, illetve vasbetétjén nyugszik. Összvastagsága maximálisan 19 mm. Feladata az, hogy a lövés pillanatában megakadályozza a lőporgázoknak a tömítés elé való áramlását. így a fojtás a gázok feszítőerejét teljes mértékben kihasználva, azok előtt csak egy bizonyos fokú nyomásnak engedve, nyomul előre a csőtorkolat felé. Előrehaladás közben maga előtt tolja a söréttöltetet és a gázok feszítőerejét, mozgási energiaként, rugalmasan közvetíti a sörétszemeknek. A fojtás elé áramló gázok nemcsak a lőpor teljesítményét rontják, hanem a sörétrajt is fellazítják. A tömítő fojtás csak akkor töltheti be feladatát maradéktalanul, ha kellően rugalmas. A csőben dugattyúként való előrehaladása közben ugyanis különböző átmérőjű helyeken (töltényűr-csőfurat, csőfurat-choke közötti kúpokban) kell átmennie úgy, hogy közben hiánytalanul tömítsen. Ennek a követelménynek az állati szőrből készült hagyományos, préselt nemezfojtás felel meg maradéktalanul. A nemezfojtást egyik vagy mindkét oldalán papírlappal fedik, így támogatva a nemezt feladatának teljesítésében. A pontosan méretezett, azonos vastagságú, enyhén zsírozott nemezfojtás egyenletes jó teljesítményt nyújt a lőporgázoknak, és megakadályozza a csövek ólmosodását. Újabban a nagy nemezfojtás helyett tejes egészében papír- vagy műanyag, esetleg műanyag tömítővel kiegészített kisebb nemezfojtást is használnak. A műanyag tömítő bordázata bizonyos fokú rugalmasságot nyújt, lövésnél a tulajdonképpeni tömítő rész jól odafeszül a cső falához, és önmagában is, a nemezzel együtt is kellően tömít. A sporttöltényekben és a drágább vadásztöltényekben a fojtást újabban műanyag kosárral egészítik ki, ebbe helyezik a sörétet.. Magát a fojtást műanyagból és parafából készítik. A sörétkosár előnye a sörét összetartásán és a cső falától való távoltartásán túl abban áll, hogy a szabadban szétnyílva pár méteren belül lefékezi a fojtást, így az nem zavarja a sörétraj repülését. Sörét A sörétes töltény lövedéke a sörét. A sörétek 1,5-5,0 mm átmérőjű, ólomból készült, gömb alakú lövedékek. A lágy sörétek tiszta ólomból, a kemény sörétek ólom, arzén és antimon ötvözetéből készülnek. Ma már csak az utóbbiakat gyártják. A kemény sörét előnye az, hogy kevésbé hajlamos a deformálódásra, és nem ólmosítja el a cső falát. így kevesebb a sérült, rossz ballisztikai adottságú, összecsomósodott sörétszem, a sörétraj tehát jobban együtt van, mert kevesebb a lő iránytól oldalt eltérő sörét. A fedés egyenletesebb, ugyanakkor a kemény sörét átütőereje is nagyobb. A nikkelezett söréteknél ezek az előnyök még fokozottabban jelentkeznek. A sörétszemek kerekségét, keménységét és azonos nagyságát a gyártás folyamán ellenőrzik. A sörétet öntéssel vagy préseléssel állítják elő. Nagyságát és alakját méréssel, keménységét ejtési próbával ellenőrzik. A sörétszemek nagysága általában negyed vagy fél milliméterenként nő, ettől azonban kisebb fokú eltérés is lehetséges. A sörét nagyságát jóformán országonként eltérően jelzik, ezért az eligazodás megkönnyítése végett rendszerint milliméterben is megadják az átmérőt. Az alkalmazott söréttöltet tömege a kaliber, a töltényhossz, valamint a töltény rendeltetése szerint is változhat. Általában a 12-es kaliberű tölténynél 32-36 g, a 16-osnál 28-31 g, és a 20-asnál pedig 24-27 g között változik a söréttöltet tömege. Fedőlap A töltényben levő sörétet 1 mm vastag, rugalmas kartonpapírból - újabban átlátszó műanyagból is - készített zárólap fedi. Feladata az, hogy megakadályozza a sörétszemeknek a hüvelyből való kiszóródását. A papír fedőlapon feltüntetik a töltényben levő sörét nagyságát. A műanyag zárólap rovátkolva van, így - a lövéskor szétesve - nem téríti el a sörétszemeket útjukból. A zárólapot helyzetében az ún. peremezés rögzíti. A peremezésnél a papírhüvely végét befelé visszahajtják az ún. peremező segítségével. Újabban csillagperemezést is alkalmaznak: a töltényhüvely végét befelé hajlítgatják oly módon, hogy a behajlított rész teljesen fedje a söréteket, majd a hüvelyt behajlított helyzetében peremezéssel vagy más módon rögzítik, hogy ki ne nyílhasson. Á behajtogatott hüvelyvég csillagszerű képet mutat, innen ered az elnevezés. Csillagperemezés esetén természetesen fedőlap alkalmazása nem szükséges. Ritkábban még más zárási módok is előfordulnak (rézhüvely használata esetén pl. a zárólapot vékony réteg olvasztott paraffin ráöntésével rögzítik helyzetében). A peremezés további célja, hogy szilárdan rögzítse helyzetében a söréttöltetet, a laza töltet ugyanis nagyobb szóródást hoz létre. A peremezés elégtelen ellenállása is okozhatja a töltények egyenetlen teljesítményét, a lőpor tökéletlen elégése folytán. A peremezésnek tehát szilárdnak kell lennie, és lövéskor csak bizonyos ellenállás után szabad engednie. A kész töltényeket az időjárás viszontagságai, különösen a nedvesség ellen védő lakkréteggel is be szokták vonni, majd 10, illetve 25 db-os dobozokba csomagolják.
Kapcsolodó cikkek: A sörétes puska fejlődéstörténete Elöltöltő puskák Hátultöltő puskák A mai sörétes puskák A sörétes puska részei A sörétes töltény leírása A vadász öltözködése A sörétlövés hatása a vadra A sörétlövés oktatása és tanulása Összes cikk megjelenítése	Forrás 2009.11.09, 15:27

vissza

é r d e k e s s é g e k

A ma használatos sörétes puskák szerkezetének kialakítása lényegében már a múlt század végén befejeződött. Többségüket napjainkban gyárakban, precíziós gépekkel készítik, mérnöki tervek alapján.

A mai sörétes pusk...
A ma használatos sörétes puskák szerkezetének kialakítása lényegében már a múlt század végén befejeződött. Többségüket napjainkban gy&aac...

f ó r u m

	Kedves Dr. Obny (és nem Dr. Obnyi)! Nem, nem! Tév...
	Tisztelt Dr. Obnyi! Nem vagyok benne biztos hogy ...
	Kedves Dávid! 2009. augusztusában vásároltam kisk...
	Szerintem mert egyszerűbben jobban hangzik:) Dizájnosabb ...
	Megkérdezném, hogy miért kell a sok olcsó, nem egy esetbe...
	köszönöm szépen a jótanácsokat:) A mausert tényle...

k é r d é s e k

	Vadliba vadászati lehetőség érdekelne,...
	Üdvözlöm ottó! köszönöm de nem szeretn...
	Budapesten az s.p. jagd vadászbolt ban i...
	Üdv, egy előtted érdeklődővel már megbes...
	Tiszteletem! Éjellátó kereső csere...
	Érdekekne a távcső!fizetem a kiírt vétel...
	Üdv gyula! Érdekelne a távcső.kérnék fot...
	30/ 30 winchester csere érdekli?...
	Viva_la_musica86@hotmail. com...
	Köszönöm szépen dr. Úr várom a levelet:)...

Weboldal, programozás, bannerek, logók készítése