A csőfarnál kiképzett töltőűr a lőszer befogadására szolgál, de itt található az üres hüvely kiemelését végző alkatrész is. A záró készülék feladata a cső hátulsó végének elzárása, megakadályozandó, hogy a lőporgázok hátrafelé áramoljanak.
A lövedékek ennek következtében kényszerülnek a puskacső elhagyására. Feladata a töltőűr hozzáférhetővé tétele a megtöltésre, azaz a nyitás is. A záró testen biztosítanak lehetőséget a gyúelegy begyújtására is. A lakatszerkezet vagy régiesen szerszám feladata a gyúelegy égésének a kívánt időben való beindítása.
Az agyazat vagy agyazat egyrészt a puska fém részeinek beágyazására szolgál, másrészt arra, hogy a fegyvert a tusájánál fogva vállhoz lehessen támasztani, ily módon célozni lehessen vele, és - a vissza-rúgást vállal felfogva - veszélytelenül el lehessen sütni.
Cső
A cső a puska teljesítményét döntően befolyásolja. Az összeszerelt sörétes csövön a következő részek találhatók meg: a csőtalpból kinyúló csőkampó vagy csőszakáll; a kétcsövű puskán a csövek összekötését szolgáló csőbetétek és az ezeket takaró sínek: a célzó berendezés ; a hüvelykitoló vagy -kivető.
A mai sörétes puskák csöveit vagy kovácsolt acélhengerből készítik, fúrással és dörzsöléssel, vagy előfúrt acélrúdból finomkörkovácsolással alakítják ki.
A szerelt acélcső részei 1. szíjkengyel, 2. előagykampó, 3. csőkampó, 4. csőbetétek, 5. célgömb, 6. csősín, 7. szűkítő furat, 8. átmeneti kúp, 9. központi furat, 10. átmeneti kúp, 11. töltényűr, 12. töltényvonó, 13. töltényvonó rögzítő csavarja
A cső alapanyaga a megfelelő széntartalmú és tisztaságú csőacél. Ezt, egyes esetekben, különböző célokból - pl. rozsdamentesítés végett - ötvözhetik is. A ma gyártott sörétes vadászcsövek hossza kb. 70 cm (20-as 65-68 cm; 16-os 68-70 cm; 12-es 70-76 cm). Vannak az átlagosnál rövidebb vadászcsövek is. Churchill angol puskaműves pl. 62,5 cm hosszú csövű puskát szerkesztett. A sportcélokat szolgáló csövek között az átlagosnál hosszabbak és rövidebbek egyaránt előfordulnak.
A sörétes csöveket nálunk ma leginkább három kaliberben készítik: 12-es, 16-os, és 20-as űrmérettel. Furatuk azonos sorrendben 18,2, 16,8, illetve 15,7 milliméter. A megadott méretektől maximálisan + 0,4 mm eltérés adódhat.
Ha belenézünk a sörétes puska csövébe, három fő részt tudunk benne megkülönböztetni: a töltényűrt, a hosszú középső hengeres részt és a szűkítő furatot, amely a csőtorkolatban végződik.
A csőfarnál képezték ki a peremes töltény befogadására alkalmas töltényűrt, ennek méretei nemzetközileg egységesek. A töltényűr átmérője nagyobb a csőfuraténál, mivel fel kell vennie a hüvelyfal vastagságát is. Lényegében a hüvely belső átmérőjének kell megfelelnie a csőfurat átmérőjének. A csőfal a töltényűrnél a legvastagabb, mert a gáznyomás itt a legnagyobb.
A töltényűr méretei közül a gyakorló vadászt csupán annak hossza érdekli, az abban használható töltény hosszúsága miatt. A töltényűr nálunk 65,1+2, 70+2, esetleg 76,2+2 milliméter; angol-amerikai méretezés szerint 2 1/2 colos (jele:"), 2 3/4 colos, illetve 3 colos hosszúságban készül. A töltényűrt a csőfurattal 8-10 mm hosszú átmeneti kúp köti össze.
A cső leghosszabb része a középső hengeres furat, ez a töltényűr átmeneti kúpjától a szűkítő furat átmeneti kúpjáig tart.
A hengeres furathoz a cső torkolati végén szűkítő kúppal csatlakozik a 3-5 cm hosszú szűkítő- vagy choke- (ejtsd: csok) furat. Célja és feladata az, hogy a régi, előre egyenletesen szűkülő (kónuszos) vagy hengeres (cilinder) furaténál jobb szórásképet adjon a sörétlövésnek.
A szűkítő furat a cső elhagyása előtt összetömöríti, rendezi a sörétszemeket, így növeli a kezdősebességet és javítja a szórásképet. A szóródást, vagyis a terítést (fedést) a choke mérete, a choke és a furat méretviszonya, valamint az átmeneti kúp hossza határozza meg. A normál (hengeres) szűkítő furat mellett többféle alakú choke-furatot is kialakítottak, a vadászcsövekhez azonban legtöbbször a hengeres choke-furatot használni, táblázat. A choke-ok méretei
|
A furat neme
|
Szűkülés mm
|
Elérendő találat 35 méterre %-ban
|
|
Teljes choke
|
0,75-1,00 (0,875)
|
70-80
|
|
Háromnegyed choke
|
0,35-0,875 (0,76)
|
65-70
|
|
Fél choke
|
0,35-0,50(0,45)
|
55-65
|
|
Negyed choke
|
0,25
|
45-55
|
|
Hengerfurat
|
nincs szűkület
|
40-45
|
Az egycsövű puskákhoz a cső végére szerelhető, ún. polychoke-ot is készítenek, ezen a szűkülés mértéke bizonyos határokon belül tetszőlegesen beállítható.
A csőkampó a csövön, a töltényűr alatt levő csőtalpból kinyúló, rendszerint két darab, hasáb alakú fémnyúlvány, a cső és a záró test közötti összeköttetés megteremtésére. Részben ugyancsak a csőkampó teszi lehetővé a cső billentését. A csőkampót kovácsolhatják a csővel egy darabból, ez az ún. demiblocrendszer. E csőpárok kampóit pontosan egymáshoz illesztik és mechanikailag vagy keményforrasztással rögzítik. Készíthetik azonban a csöveket és a csőkampót külön darabból is, ezt nevezik monoblocrendszernek. libben az esetben a csöveket a következő módon rögzíthetik egymáshoz és a csőkampóhoz. Leginkább a csőbilincses megoldást alkalmazzák, amikor is a csöveket a csőkampóval egy darabból készített csőhüvelybe szerelik, majd mechanikailag rögzítik. Kapcsolódhat a csőkampó a csövekhez mechanikailag, keményforrasztással rögzítve. Összeköthetik végezetül a csőkampót a csövekkel i tisztán keményforrasztással is. Ritkábban, de előfordul a két rendszer kombinációja vagy egyéb csőkötési és rögzítési mód is.
A kétcsövű puska csöveit a csőkampón túlmenően három csőbe-l éttel is rögzítik egymáshoz forrasztással. A. csőkampóhoz legközelebb eső csőbetéten van az előagy rögzítésére szolgáló kampó; a következőn a szíj kengyel; a harmadik betét a csőtorkolatnál található. A csőkampónál levő illesztéssel és a csőbetétekkel úgy rögzítik egymás mellett a két sörétes csövet, hogy tengelyük - vagyis a cső forgáspontjában levő képzeletbeli egyenes - egy síkba essen. I la a vállhoz vett kétcsövű puskán ez a sík vízszintes, akkor duplapuskáról, ha függőleges, akkor Bock puskáról beszélünk.
A síkon belül a tengelyek rendszerint összetartok, tehát egy meghatározott pontban találkoznak, majd ugyanolyan arányban távolodnak egymástól (9. ábra). Ha meg akarjuk határozni a csőtengelyek találkozási pontját, akkor meg kell mérnünk a cső két végén a csőtengelyek egymástól való távolságát, valamint a csőhosszúságot. Ha a csőfarnál mért tengelytávolságból levonjuk a torkolatnál mért tengelytávolságot, akkor megkapjuk azt, hogy egy csőhosszúság alatt mennyit közeledik egymáshoz a két csőtengely (pl. 21=4 mm). Amennyiben a esőfarnál mért tengelytávolságot osztjuk az így kapott számmal (25 : 4 = 6,25), akkor azt kapjuk meg hogy a csőtengelyek hány csőhossz után. találkoznak.' A csőtengelyek csőfartól mért találkozási pontjának konkrét távolságát tehát úgy számítjuk ki, hogy az utóbb kapott számot megszorozzuk H csőhosszúsággal (6,25-70 = 437,5 cm).
A csövek egymáshoz való rögzítése után a két cső közötti részt pontosan illesztett acélsínekkel lezárják, és a sínekét gondos forrasztással a csövekhez rögzítik.
A sörétes puska célzó berendezése a célzó sínből és a célgömbből áll, Feladata a célzás elősegítése.
A csősín közepének hosszanti síkja a lövés magasságát, a csősín vonalának közepébe állított célgömb pedig a lövés irányát határozza meg. Ha a célzó berendezést helyesen állították be pontlövésre, akkor a záró fal felső szélének közepén levő kis bemélyedés közepébe beállított és teljes egészében látható célgömb által alkotott, meghosszabbított irányvonal 35 m-re ugyanabba a magasságba műim, ahova a sörétraj közepe csapódik be. Ebben az esetben a megholtnál nagyobb távolságon a sörétraj közepe az irányvonal által meghatározott magasságnál lejjebb fog becsapódni. Ezért a vadászatra készített sörétes puskák irányzó berendezését rendszerint magas lövésre állítják be. Ez azt jelenti, hogy a sörétraj közepe az i lány vonal által meghatározott pontnál valamivel magasabbra fog becsapódni. Ez a magasság kb. 10 cm. így 35 m-en túl sem kell a cél pontot magasabbra áthelyezni. A sportcélokra készültek közül a trapplövő puskákat (a korongok emelkedő röppályája miatt), a lövő egyéni adottságaitól függően, a vadászpuskákénál nagyobb mértékű, a skeetlövő puskákat pedig (a korongok vegyes pályája miatt) .i vadászpuskákénál valamivel alacsonyabb magas lövésre, illetve pontlövésre állítják be.
Duplapuskán a felső záró sín egyúttal célzó sín is. Az egycsövű puskán, valamint a Bock puskán a cső felső részének közepén külön célzó sínre van szükség. Néhány egycsövű puskán a célzó sín szerepét a töltényűr felett látható bevágás tölti be.
A célzó sín tulajdonképpen egy acélsín, amely a gyors célzást segíti elő. Hátrafelé, a záró falon kis, félhold alakú bemélyedésbe végződik. Alapvető követelmény, hogy jól érzékelhető legyen és felületén a mintázat megakadályozza a fényvisszaverődést, illetve Í tükröződést.
A célzó sínek teljes hosszúságukban a csövekhez vannak forrasztva. A sportpuskákon ún. szellőzősíneket is alkalmaznak, hogy Í csövek gyors felmelegedését megakadályozzák, illetve lehűlésé elősegítsék. Ezeket a síneket oldalt szellőzőrésekkel látták el.
A célzó berendezés másik, iránypontul szolgáló része a célgömb A csősín csőtorkolati végének közepén, csavarmenettel van rögzítve. Készülhet fehér vagy sárga fémből, porcelánból vagy műanyagból. Leginkább gömb alakú, a gombostűfejnyitől a borsszemnyiig terjedő nagyságban. A célnak leginkább a közepes (kb. 3 ma átmérő) méretű felel meg, mert a túl kicsi nehezen vehető észre, a túl nagy viszont elvonja a figyelmet a vadról.
A hüvelyvonó a töltényt vagy a hüvelyt tolja ki a töltényűrből, hogy megfoghassuk. Az ejektor az üres hüvelyt ki is dobja a töltényűrből. A töltényűrnek a hátulsó-alsó, Bock puskán az alsó oldalsó végén levő mélyedésbe illeszkedik a hüvelykitoló, illetve Í kétrészes hüvelykivető, olyan pontosan, mintha onnan lenne levágva. A hüvelykitolónak a csövön levő hengeres furatba illő kis hengeres szára van. A hüvelyvonót a kiesés ellen egy csavar védi A mellső testen levő kis ék, a kitolóbütyök a puska nyitásakor a kiemelő szárának végére gyakorolt nyomással a hüvely vonót 8-1C mm-rel kiemeli a töltényűrből.
Az ejektoros (töltény, pontosabban hüvelykidobós vagy kivetős^ puskán a hüvelykiemelő és a szár két darabból áll. Az ejektor tulajdonképpen csövenként egy-egy lakatszerkezet, a mellső testbe építve. A puska elsütése után, nyitáskor, ha a csövek annyira kiemelkedtek, hogy a hüvely már nem ütközhet a tűzfalba, az ejektor rugója felszabadul, és ütést mér a megfelelő oldali hüvelykitolójára, így dobja ki az üres hüvelyt. Ha nem sütötték el a puskát, vagy annak egyik csövét, akkor a megfelelő oldali ejektor, illetve mindkét ejektor egyszerű tölténykiemelőként működik.
A puskacső külső felületét ún. barnítással védik a rozsdásodástól, kiküszöbölve ezzel a nem kívánatos tükröződést és fényvisszaverődést is. A barnítás oxidálás, kékesfekete színt és matt fényt ad a csöveknek.
A csövek tényleges teljesítményét meghatározandó, papír céltáblára 35 m-ről próbalövéseket adnak le. A 75 cm átmérőjű célkőrbe becsapódó sörétszemek átlagszáma alapján állapítják meg a puska terítésének vagy fedésének százalékos nagyságát.
A csöveket gyártás közben is, összeszerelt állapotban is, magasnyomású csővizsgáló (tormentáló) tölténnyel fokozott nyomáspróbának vetik alá. Kedvező vizsgálati eredmény esetén a vizsgáló állomás beüti a cső talpába a rendszeresített vizsgálati jelet, lile ütik be még a következő adatokat is: a gyártási szám, a súly, kaliber, a furat mérete és ha a cső nem használható golyóra, „NO Hl JLET" feliratot stb.
Zárszerkezet
A zárszerkezet teszi lehetővé a puska nyitását és zárását. Ez a szerkezet a csövek végét elzáró (ezen túlmenően a puska sok szerkezeti elemét magába foglaló) zártestből, a csöveket rögzítő re-m/.ékből és az ezeket működtető rugós kulcsból áll. Ettől a felépítéstől csupán az ismétlő és az öntöltő rendszerű puskák závárzatának felépítése tér el.
A csőnek vagy a csöveknek a zártesthez való kapcsolódását a mai billenő csövű puskákon úgy oldották meg, hogy a megfelelő formára kigyalult acéltömb mellső részén kimart tokba a csőkampók pontosan beleillenek. A tok mellső részén van a cső hosszirányára le resztben álló tengely, amelyhez a csőkampónak a csőtorkolat felé néző felületén kialakított félkör alakú bemélyedése kapcsolódik. A zártesthez elölről ugyancsak félkör alakú bemélyedéssel kapcsolniuk a mellsőtest. A kettő együttesen képezi a cső tengelyéül szolgáló