Vadászat, Vadász, Löszer, Fegyver, Golyós, Sörétes, Puska,

A cső alapanyaga a megfelelő széntartalmú és tisztaságú csőacél. Ezt, egyes esetekben, különböző célokból - pl. rozsdamentesítés végett - ötvözhetik is. A ma gyártott sörétes vadászcsövek hossza kb. 70 cm (20-as 65-68 cm; 16-os 68-70 cm; 12-es 70-76 cm). Vannak az átlagosnál rövidebb vadászcsövek is. Churchill angol puskaműves pl. 62,5 cm hosszú csövű puskát szerkesztett. A sportcélokat szolgáló csövek között az átlagosnál hosszabbak és rövidebbek egyaránt előfordulnak.

A sörétes csöveket nálunk ma leginkább három kaliberben készítik: 12-es, 16-os, és 20-as űrmérettel. Furatuk azonos sorrendben 18,2, 16,8, illetve 15,7 milliméter. A megadott méretektől maximálisan + 0,4 mm eltérés adódhat.
Ha belenézünk a sörétes puska csövébe, három fő részt tudunk benne megkülönböztetni: a töltényűrt, a hosszú középső hengeres részt és a szűkítő furatot, amely a csőtorkolatban végződik.

A csőfarnál képezték ki a peremes töltény befogadására alkalmas töltényűrt, ennek méretei nemzetközileg egységesek. A töltényűr átmérője nagyobb a csőfuraténál, mivel fel kell vennie a hüvelyfal vastagságát is. Lényegében a hüvely belső átmérőjének kell megfelelnie a csőfurat átmérőjének. A csőfal a töltényűrnél a legvastagabb, mert a gáznyomás itt a legnagyobb.

A töltényűr méretei közül a gyakorló vadászt csupán annak hossza érdekli, az abban használható töltény hosszúsága miatt. A töltényűr nálunk 65,1+2, 70+2, esetleg 76,2+2 milliméter; angol-amerikai méretezés szerint 2 1/2 colos (jele:"), 2 3/4 colos, illetve 3 colos hosszúságban készül. A töltényűrt a csőfurattal 8-10 mm hosszú átmeneti kúp köti össze.

A cső leghosszabb része a középső hengeres furat, ez a töltényűr átmeneti kúpjától a szűkítő furat átmeneti kúpjáig tart.
A hengeres furathoz a cső torkolati végén szűkítő kúppal csatlakozik a 3-5 cm hosszú szűkítő- vagy choke- (ejtsd: csok) furat. Célja és feladata az, hogy a régi, előre egyenletesen szűkülő (kónuszos) vagy hengeres (cilinder) furaténál jobb szórásképet adjon a sörétlövésnek.

A szűkítő furat a cső elhagyása előtt összetömöríti, rendezi a sörétszemeket, így növeli a kezdősebességet és javítja a szórásképet. A szóródást, vagyis a terítést (fedést) a choke mérete, a choke és a furat méretviszonya, valamint az átmeneti kúp hossza határozza meg. A normál (hengeres) szűkítő furat mellett többféle alakú choke-furatot is kialakítottak, a vadászcsövekhez azonban legtöbbször a hengeres choke-furatot használni, táblázat. A choke-ok méretei

A furat neme	Szűkülés mm	Elérendő találat 35 méterre %-ban
Teljes choke	0,75-1,00 (0,875)	70-80
Háromnegyed choke	0,35-0,875 (0,76)	65-70
Fél choke	0,35-0,50(0,45)	55-65
Negyed choke	0,25	45-55
Hengerfurat	nincs szűkület	40-45

Az egycsövű puskákhoz a cső végére szerelhető, ún. polychoke-ot is készítenek, ezen a szűkülés mértéke bizonyos határokon belül tetszőlegesen beállítható.
A csőkampó a csövön, a töltényűr alatt levő csőtalpból kinyúló, rendszerint két darab, hasáb alakú fémnyúlvány, a cső és a záró test közötti összeköttetés megteremtésére. Részben ugyancsak a csőkampó teszi lehetővé a cső billentését. A csőkampót kovácsolhatják a csővel egy darabból, ez az ún. demiblocrendszer. E csőpárok kampóit pontosan egymáshoz illesztik és mechanikailag vagy keményforrasztással rögzítik. Készíthetik azonban a csöveket és a csőkampót külön darabból is, ezt nevezik monoblocrendszernek. libben az esetben a csöveket a következő módon rögzíthetik egymáshoz és a csőkampóhoz. Leginkább a csőbilincses megoldást alkalmazzák, amikor is a csöveket a csőkampóval egy darabból készített csőhüvelybe szerelik, majd mechanikailag rögzítik. Kapcsolódhat a csőkampó a csövekhez mechanikailag, keményforrasztással rögzítve. Összeköthetik végezetül a csőkampót a csövekkel i tisztán keményforrasztással is. Ritkábban, de előfordul a két rendszer kombinációja vagy egyéb csőkötési és rögzítési mód is.
A kétcsövű puska csöveit a csőkampón túlmenően három csőbe-l éttel is rögzítik egymáshoz forrasztással. A. csőkampóhoz legközelebb eső csőbetéten van az előagy rögzítésére szolgáló kampó; a következőn a szíj kengyel; a harmadik betét a csőtorkolatnál található. A csőkampónál levő illesztéssel és a csőbetétekkel úgy rögzítik egymás mellett a két sörétes csövet, hogy tengelyük - vagyis a cső forgáspontjában levő képzeletbeli egyenes - egy síkba essen. I la a vállhoz vett kétcsövű puskán ez a sík vízszintes, akkor duplapuskáról, ha függőleges, akkor Bock puskáról beszélünk.
A síkon belül a tengelyek rendszerint összetartok, tehát egy meghatározott pontban találkoznak, majd ugyanolyan arányban távolodnak egymástól (9. ábra). Ha meg akarjuk határozni a csőtengelyek találkozási pontját, akkor meg kell mérnünk a cső két végén a csőtengelyek egymástól való távolságát, valamint a csőhosszúságot. Ha a csőfarnál mért tengelytávolságból levonjuk a torkolatnál mért tengelytávolságot, akkor megkapjuk azt, hogy egy csőhosszúság alatt mennyit közeledik egymáshoz a két csőtengely (pl. 21=4 mm). Amennyiben a esőfarnál mért tengelytávolságot osztjuk az így kapott számmal (25 : 4 = 6,25), akkor azt kapjuk meg hogy a csőtengelyek hány csőhossz után. találkoznak.' A csőtengelyek csőfartól mért találkozási pontjának konkrét távolságát tehát úgy számítjuk ki, hogy az utóbb kapott számot megszorozzuk H csőhosszúsággal (6,25-70 = 437,5 cm).
A csövek egymáshoz való rögzítése után a két cső közötti részt pontosan illesztett acélsínekkel lezárják, és a sínekét gondos forrasztással a csövekhez rögzítik.
A sörétes puska célzó berendezése a célzó sínből és a célgömbből áll, Feladata a célzás elősegítése.
A csősín közepének hosszanti síkja a lövés magasságát, a csősín vonalának közepébe állított célgömb pedig a lövés irányát határozza meg. Ha a célzó berendezést helyesen állították be pontlövésre, akkor a záró fal felső szélének közepén levő kis bemélyedés közepébe beállított és teljes egészében látható célgömb által alkotott, meghosszabbított irányvonal 35 m-re ugyanabba a magasságba műim, ahova a sörétraj közepe csapódik be. Ebben az esetben a megholtnál nagyobb távolságon a sörétraj közepe az irányvonal által meghatározott magasságnál lejjebb fog becsapódni. Ezért a vadászatra készített sörétes puskák irányzó berendezését rendszerint magas lövésre állítják be. Ez azt jelenti, hogy a sörétraj közepe az i lány vonal által meghatározott pontnál valamivel magasabbra fog becsapódni. Ez a magasság kb. 10 cm. így 35 m-en túl sem kell a cél pontot magasabbra áthelyezni. A sportcélokra készültek közül a trapplövő puskákat (a korongok emelkedő röppályája miatt), a lövő egyéni adottságaitól függően, a vadászpuskákénál nagyobb mértékű, a skeetlövő puskákat pedig (a korongok vegyes pályája miatt) .i vadászpuskákénál valamivel alacsonyabb magas lövésre, illetve pontlövésre állítják be.

Duplapuskán a felső záró sín egyúttal célzó sín is. Az egycsövű puskán, valamint a Bock puskán a cső felső részének közepén külön célzó sínre van szükség. Néhány egycsövű puskán a célzó sín szerepét a töltényűr felett látható bevágás tölti be.
A célzó sín tulajdonképpen egy acélsín, amely a gyors célzást segíti elő. Hátrafelé, a záró falon kis, félhold alakú bemélyedésbe végződik. Alapvető követelmény, hogy jól érzékelhető legyen és felületén a mintázat megakadályozza a fényvisszaverődést, illetve Í tükröződést.
A célzó sínek teljes hosszúságukban a csövekhez vannak forrasztva. A sportpuskákon ún. szellőzősíneket is alkalmaznak, hogy Í csövek gyors felmelegedését megakadályozzák, illetve lehűlésé elősegítsék. Ezeket a síneket oldalt szellőzőrésekkel látták el.
A célzó berendezés másik, iránypontul szolgáló része a célgömb A csősín csőtorkolati végének közepén, csavarmenettel van rögzítve. Készülhet fehér vagy sárga fémből, porcelánból vagy műanyagból. Leginkább gömb alakú, a gombostűfejnyitől a borsszemnyiig terjedő nagyságban. A célnak leginkább a közepes (kb. 3 ma átmérő) méretű felel meg, mert a túl kicsi nehezen vehető észre, a túl nagy viszont elvonja a figyelmet a vadról.
A hüvelyvonó a töltényt vagy a hüvelyt tolja ki a töltényűrből, hogy megfoghassuk. Az ejektor az üres hüvelyt ki is dobja a töltényűrből. A töltényűrnek a hátulsó-alsó, Bock puskán az alsó oldalsó végén levő mélyedésbe illeszkedik a hüvelykitoló, illetve Í kétrészes hüvelykivető, olyan pontosan, mintha onnan lenne levágva. A hüvelykitolónak a csövön levő hengeres furatba illő kis hengeres szára van. A hüvelyvonót a kiesés ellen egy csavar védi A mellső testen levő kis ék, a kitolóbütyök a puska nyitásakor a kiemelő szárának végére gyakorolt nyomással a hüvely vonót 8-1C mm-rel kiemeli a töltényűrből.
Az ejektoros (töltény, pontosabban hüvelykidobós vagy kivetős^ puskán a hüvelykiemelő és a szár két darabból áll. Az ejektor tulajdonképpen csövenként egy-egy lakatszerkezet, a mellső testbe építve. A puska elsütése után, nyitáskor, ha a csövek annyira kiemelkedtek, hogy a hüvely már nem ütközhet a tűzfalba, az ejektor rugója felszabadul, és ütést mér a megfelelő oldali hüvelykitolójára, így dobja ki az üres hüvelyt. Ha nem sütötték el a puskát, vagy annak egyik csövét, akkor a megfelelő oldali ejektor, illetve mindkét ejektor egyszerű tölténykiemelőként működik.
A puskacső külső felületét ún. barnítással védik a rozsdásodástól, kiküszöbölve ezzel a nem kívánatos tükröződést és fényvisszaverődést is. A barnítás oxidálás, kékesfekete színt és matt fényt ad a csöveknek.
A csövek tényleges teljesítményét meghatározandó, papír céltáblára 35 m-ről próbalövéseket adnak le. A 75 cm átmérőjű célkőrbe becsapódó sörétszemek átlagszáma alapján állapítják meg a puska terítésének vagy fedésének százalékos nagyságát.
A csöveket gyártás közben is, összeszerelt állapotban is, magasnyomású csővizsgáló (tormentáló) tölténnyel fokozott nyomáspróbának vetik alá. Kedvező vizsgálati eredmény esetén a vizsgáló állomás beüti a cső talpába a rendszeresített vizsgálati jelet, lile ütik be még a következő adatokat is: a gyártási szám, a súly, kaliber, a furat mérete és ha a cső nem használható golyóra, „NO Hl JLET" feliratot stb.