 |
|
|
| |
2010. augusztus 1. vasárnap, Boglárka napja van. |
|
k a t e g o r i a p a n e l
h i r d e t é s
÷
|
|
| A sörétlövés hatása a vadra |
| A sörétlövésnek a vadra gyakorolt hatása elsősorban nem életfontosságú szervek károsításán, roncsolásán alapszik, mint a golyólövés. |
Abból adódik, hogy egyidejűleg több söréttalálat éri a vad testfelületét, tehát a vad testébe egyidejűleg több sörétszem csapódik be.
A túl közelről leadott sörétlövés esetén a lövés roncsoló hatása érvényesül az életfontosságú szervekben és az izomzatban, ennek következtében a lőtt vad használhatatlanná válik. A sörétes puskával tehát nem célszerű olyan lövésre törekedni, különösen ha hasznos vadról van szó, amely pusztán a roncsoló hatás alapján öl. A sörétlövés azonnali ölő hatása - életfontosságú szervek károsítása nélkül is - azon alapszik, hogy a testfelületbe egyidejűleg több helyen becsapódó sörétszemek a test felületén levő idegvégződések közül számosat károsítanak, miközben mozgási energiájukat hatalmas ütésként közvetítik a test felületére. A becsapódó sörétszemek jó része áthatol a bőrön és a bőr alatt legfeljebb néhány cm mélyen megállapodik. Azok a sörétszemek azonban, amelyek puha testfelületen csapódnak be, mélyebbre hatolnak és életfontosságú szervet is károsíthatnak.
Kellő számú és energiájú sörétszem becsapódása kimúlással járó sokkhatást idéz elő a vadban. Ugyanez következik be akkor is, ha a sokkhatással egyidejűleg életfontosságú szerv is károsodott. Amennyiben a sokkhatás elmarad (pl. a sörétszemek csekély száma vagy csekély mozgási energiája miatt), de életfontosságú szerv károsodik, akkor a vad kimúlása, a károsodott szerv jellegétől függően, azonnal vagy rövid időn belül bekövetkezik. Ha a találat sem a sokk kiváltásához nem elegendő, sem pedig életfontosságú szervet nem károsít, a vad sebesülten elmenekül, és sorsának további alakulása a sérülés jellegétől függ. Általában a nagyméretű sörét okozta sebzés kevésbé hajlamos a gyógyulásra, mint az apró sörété.
A kellő sokkhatás kiváltásához szükséges sörétszám a vad testfelületének függvénye. A keresztben menekülő, tehát teljes testfelületet mutató, kifejlett fogoly teste kb. 90 cm2, a fácáné és a tőkés récéé kb. 180-190 cm2, a kifejlett nyúlé kb. 550 cm2.
A testfelület nagysága, bizonyos határok között, azt is meghatározza, hogy mekkora söréttől várhatunk kellő számú és energiájú találatot. A nagy átmérőjű sörét szórásából ugyanis a kistestű vad könnyen kimaradhat. Hiába képvisel tehát ez esetben a nagy sörét kellő energiát, találati valószínűsége csekélyebb, mint a kisebb sörété. A nagytestű vadra alkalmazott apró sörét találati energiája viszont, a nagyobb számú találat ellenére, kisebb lehet a szükségesnél. A kis testfelületű vadra tehát a találati szám és energia szem pontjából legeredményesebben a 12-es, a közepes testű vadra a 10-es, a nagyobb testűre a 8-as sörétet használhatjuk.
Tudjuk, hogy a sörétek becsapódási energiája részben nagyságuknak (tömegüknek) a függvénye. Nézzük meg tehát azt, hogy az említett nagyságú sörétből hánynak kell becsapódnia a vad testébe a sokkhatás kiváltásához. A kis testű (fogoly) apróvadba 3-5 szem 12-es, a közepes testű (fácán) apróvadba 4-5 szem 10-es, a nagyobb testű (nyúl) vadba pedig 5-7 db 8-as sörétnek kell becsapódnia a sokkhatás eléréséhez. Tudjuk azonban azt is, hogy a sörét becsapódási energiája a távolság növekedésével jelentkező sebességcsökkenés következtében mérséklődik.
Meg kell tehát nézni azt is, hogy az említett számú és nagyságú sörétek milyen távolságig rendelkeznek a sokk kiváltásához szükséges becsapódási vagy találati energiával. Azt tapasztaljuk, hogy a maximális távolság 12-es sörét esetében 45 m, 10-es és 8-as sörét esetében pedig 50 m. E sörétnagyságoktól a gyakorlatban nem célszerű lényegesen eltérni, mivel vagy a találati energia, vagy a találati szám lesz kevés a sokkhatás kiváltásához. Hogy a söréttalálat hol éri a vadat, annak a sokk kiváltása szempontjából viszonylag kisebb a jelentősége. A test elülső és középső harmada azonban idegvégződésekkel sokkal dúsabban van ellátva, ezért, különösen a nagyobb testű apróvadra, a lövést feltétlenül a test elülső harmadára adjuk le.
A kellő hatás eléréséhez a sörétnek oly keménynek kell lennie, hogy a szőrzetet és a tollazatot, valamint a bőrt átüsse anélkül, hogy nagyon ellapulna. Az ellapulás annyira lecsökkenti az átütőerőt, hogy a lövés nem éri el a kívánt hatást, a túl puha sörét pedig még a bőrt sem üti át.
A sokkhatás kiváltása szempontjából igen fontos követelmény az is, hogy a sörétek csaknem egy időben csapódjanak be. Ha ugyanis a sörétraj a nagy távolság miatt túlzottan elnyúlik, és a sörétek egymás után érik az idegvégződéseket, a sokkhatás elmarad, a vad tehát a találat ellenére elvész. A kivételek közé tartozik csupán az az eset, amikor a nagy távolságról leadott lövés sörétszeme, életfontosságú szervet érve, terítékre hozza a vadat.
Akik a roncsoló, a középre túlságosan összehordó, az erős lövési magú puskában, illetve a nagyméretű roncsoló sörétben bíznak és kételkednek a sokkhatás jelentőségében, azokat könnyen meggyőzhetjük álláspontjuk helytelenségéről.
Vizsgáljanak meg néhány olyan vadat, amely a lövés hatására azonnal kimúlt. Lenyúzás, majd felbontás után megállapíthatják, hogy hol, milyen találat érte. Az esetek többségében azt fogják tapasztalni, hogy a sörétek nem értek életfontosságú szervet (agyvelőt, szívet, gerincvelőt stb.), hanem egy részük az izomzatban található meg, legfeljebb néhány cm mélyen. Ez azt bizonyítja, hogy a vad kimúlását sokk idézte elő.
Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy az eredményesség szempontjából jobb, ha valamivel kisebb lőtávolságra hatékony, minél egyenletesebben terítő puskát használunk, mint ha messze hordó, nagy százalékú puskát vennénk igénybe. Ha ugyanis a puska jobban terít, a sörétraj széléből is elegendő számú találat éri a vadat, még akkor is, ha némileg pontatlanul céloztunk. Lényegében ugyanez a helyzet a sörétnagyság tekintetében: legeredményesebben a vad testnagyságának megfelelő nagyságú söréttel vadászhatunk. |
Kapcsolodó cikkek:
 A sörétes puska fejlődéstörténete
Elöltöltő puskák
Hátultöltő puskák
A mai sörétes puskák
A sörétes puska részei
A sörétes töltény leírása
A vadász öltözködése
A sörétlövés hatása a vadra
A sörétlövés oktatása és tanulása
Összes cikk megjelenítése
|
Forrás
2009.11.09, 16:23 |
|
|
é r d e k e s s é g e k
f ó r u m
k é r d é s e k
÷
÷
|
|
|
|
Járművek
